udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 557 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-557

Névmutató: Orbán Balázs

1990. április 14.

Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, tiszteletbeli elnökévé Sütő Andrást választották, ügyvezető elnöknek pedig Katona Ádámot.

1990. április 26.

Ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1991. január 15.

A kilencven esztendős Domokos Pál Péter a vele készült beszélgetésben visszatekintett életére. Amikor csíksomlyói tanítóképzőben tanítani kezdett, székely népviseletben jelent meg vasárnaponként, ezzel is segített abban, hogy az emberek újra viselni kezdjék a népviseletet. Megtartotta az Ezer székely leány napját, amellyel hagyományt teremtett. Népművészeti kiállítást rendezett Csíkszeredában, Orbán Balázs ünnepséggel egybekötve. Megszervezte a tanítóképző énekkarát, bejárta velük Csíkot. Jó barátja volt Venczel József /1913-1972/, a zsögödi Nagy Imre festőművész, továbbá Vámszer Géza. Domokos Pál Péter elismerte: aki Székelyföldön él, az nehéz iskolát jár, de a székely élet jobban emberré neveli gyermekeit. /Székedi Ferenc: Beszélgetés a kilencven esztendős Domokos Pál Péterrel. = Csíki Lapok (Csíkszereda), jan. 15./

1991. május 26.

Május 25-26-án Orbán Balázs nyomdokain elnevezésű honismereti vetélkedőt rendeztek Székelyudvarhelyen, az általános iskolások számára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1991. június 1.

Székelykeresztúron jún. 1-jén felavatták Orbán Balázs mellszobrát a nevét viselő gimnázium udvarán. A szobor Demeter István alkotása. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

1991. augusztus 16.

Óriási az érdeklődés Orbán Balázs Székelyföld leírása című, 1868 és 1873 között megjelent, hatkötetes műve iránt. A néhány éve Magyarországon megjelent hasonmás kiadásból kevés került át Erdélybe. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő Kiadó nem könyvalakban, hanem füzetenként kiadja Orbán Balázs életművét. Az első füzet megjelent, 35 ezer példányban, ebből 30 ezer a sorozatra előfizetőké. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

1991. szeptember 20.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1992. augusztus 6.

Nemrég Székelyudvarhely vendége volt Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akit az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület hívott meg. Magyarországon az utóbbi két-háromszáz év minden fontos politikai gondolata az irodalomban született meg, mondta. Az irodalom, a nyelv összeköti a szétszakadt országrészeket. Számára az irodalom nagyon fontos, de "vannak olyan pillanatok, amikor az embernek be kell látnia, hogy netán még az irodalmat is abba lehet hagyni. Lehet, most ez lenne az én politikai feladatom: rendbehozni a szellemi életet." - "Egy mozaiknemzet minden kockája fontos. Ha egy is hiányzik, az egész nem ér semmit... Én megszüntettem már rég magamban a kinti és benti magyar fogalompárt. Tudom, hogy van, de az eszmém az, hogy nincs." Mindezt a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor mondta. /Oláh István: Csoóri Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1993. május 27.

Az Unitárius Egyház az 1993/94-es tanévtől Kolozsvárott /a Brassai Sámuel Líceumban/és Székelykeresztúron /az Orbán Balázs Gimnáziumban/ újraindítja középiskoláit: egy-egy kilencedik osztály kezdi meg működését. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak az önként jelentkezőknek. /Újrainduló unitárius iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

1993. június 10.

Ünnepségsorozattal emlékeztek meg Székelykeresztúron a volt unitárius Orbán Balázs Gimnázium fennállásának 200. évfordulójáról, Ebből a székely kisvárosból került ki - Fülöp Lajos helyi múzeumigazgató szerint - az első székely oskolamester mintegy 425 évvel ezelőtt. Mivel az unitárius egyház kisebb volt, mint a többi felekezet, azért épült fel később az iskolájuk. A homoródalmási zsinat 1793-ban jóváhagyta a gimnázium alapítását. Orbán Balázs alapítványt tett a gimnázium javára. Az 1880-as években pedig Berde Mózes tett jelentős alapítványt. Ebből az alapítványból jött létre a Berde-cipó, mely sok szegény székely gyerek táplálékául szolgált. Most, a kétszáz éves ünnepi hét keretében leleplezték Berde Mózes mellszobrát, Demeter István alkotását, szemben Orbán Balázs szobrával, melyet ugyancsak Demeter István készített. /Kétszáz éves a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1993. július 18.

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke júl. 18-án Székelyudvarhelyen olvasóival találkozva a magyarság sorskérdéseiről beszélt. Az est végén Katona Ádám, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület /OBKE/ elnöke bejelentette, hogy elkészült Szervátiusz Tibor Orbán Balázs emlékmű-terve Székelyudvarhely főterére, amelyet az OBKE rendelt meg a Budapesten élő szobrászművésztől. - A művész édesapja, Szervátiusz Jenő szoborhagyatékát az OBKE útján Székelyudvarhely városának adományozza. /Csoóri Sándor Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Zepeczaner Jenő kifogásolta, hogy nem hirdettek meg nemzetközi szoborpályázatot, ahogy eredetileg tervezték. /Zepeczaner Jenő: Kettő vagy semmi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1993. augusztus 17.

Székelyudvarhely Városi Tanácsa helyesbítette a helyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület híradását, hogy megrendelésükre Szervátiusz Jenő elkészítette a város főterére az Orbán Balázs-emlékmű tervét. Az Egyesület mellőzte a hivatalos formaságokat, ezért a tanács az előzőleg már meghirdetett pályázatra várja a művészek jelentkezését. /Szoborállítás Orbán Balázsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1993. szeptember 22.

Szervátiusz Tibor szobrászművész értesítette Székelyudvarhely polgármesterét, hogy tudomására jutott: a város újabb pályázatot hirdetett meg az Orbán Balázs emlékműre. A művész előzőleg, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület nevében fellépő Katona Ádám kérésére elkészítette a tervet, pályázaton azonban elvből nem vesz részt. /Szervátiusz Tibor szobrászművész levele Székelyudvarhely polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény. júl. 22, aug. 17-i jegyzet.

1993. október 29.

Szervátiusz Tibor szobrászművész keserűen emlékezett vissza arra, hogy a Securitate zaklatásai, házkutatásai miatt tizenöt éve kénytelen volt otthagyni Kolozsvárt, műtermét, amely akkor magyar találkozóhely is volt. Nehéz Budapesten a beilleszkedés, bántja a Székelyudvarhelyre tervezett Orbán Balázs emlékmű sorsa: félreértés történt, Katona Ádám személyesen kérte fel annak elkészítésére. Szervátiusz Tibor beszámolt jelenleg készülő munkáiról. Miskolcon fogják felállítani Kós Károly faszobrát, dolgozik Szabó Dezső szoborfején. Ennek alapjába lesz bevésve: Minden magyar felelős minden magyarért. /Kristó Tibor: Minden magyar felelős minden magyarért. Beszélgetés Szervátiusz Tibor Budapesten élő képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

1993. november 13.

Székely András Bertalan segített Venczel József hagyatékának a Széchényi Könyvtárba való átmentésében. Az átmentett anyag alapján sikerült 1988-ban Budapesten egy Venczel-kötetet kiadni Erdélyi föld - erdélyi társadalom címen. Ez lényegesen több oldalról világította meg az életművet, mint a korábban kiadott Az önismeret útján /Kriterion, 1980, összeállította Imreh István/. Székely András Bertalan lassan Venczel életművének kutatója lett. Venczel József az eredeti csíksomlyói passiók alapján írta meg misztérium-drámáját, ezt most kiadták. Most jön ki a nyomdából Venczel József tanulmányainak gyűjteménye. Székely András szerkesztette, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Egyesület adja ki A falumunka útján címmel. /Takács Éva: Megmaradás-stratégiai írások. Székely András Bertalan nyilatkozott Venczel József hagyatékáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Venczel József: A falumunka útján. Válogatott írások /Budapest ? Székelyudvarhely, 1993 ? Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület Kiskönyvtára 1./ A bevezetőt Katona Ádám írta. Válogatta, szerkesztette és a zárótanulmányt írta Székely András Bertalan.

1993. december 15.

Székelyudvarhelyen a zsűri döntött szoborpályázat ügyében: Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotása, egész alakos Orbán Balázs bronzszobra fogja ékesíteni Székelyudvarhely főterét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./

1994. január 7.

A súlyos anyagi helyzet ellenére több erdélyi kiadó ad ki értékes könyveket. A Kriterion mellett a kolozsvári Dacia is jelentkezett, a Romániai Magyar Szó, a Népújság és a Háromszék napilap is kihozott néhány olcsó kötetet. Sepsiszentgyörgyön az Európai Idő Kiadó olcsó füzetes Orbán Balázs-sorozata és a reprint Jókai életmű-sorozata sikeres, ugyanebben a városban a Castrum Kiadó Isten kezében /Romániai magyar költők istenes versei/ két kiadást is megért. Székelyudvarhelyen több kiadó is működik: Infopress Nyomda- és Kiadóvállalat, Erdélyi Gondolat és a Haáz Rezső Művelődési Egyesület. Csíkszeredán van a Novos, Gyergyószentmiklóson a Mark Hause, Nagyváradon a Literatus Könyvkiadó, zárul a nem is teljes felsorolás a lapban. /Heti Magyarország, jan. 7./

1994. december 15.

A Romániai Magyar Szó közölte Sütő András és Katona Ádám levélváltását. Ennek lényege: Sütő András szorgalmazta, hogy Orbán Balázs Székelyudvarhelyen felállítandó szobrára meghirdetett gyűjtésre befolyt pénzt utalják át a polgármesteri hivatalnak, a szobor költségeinek fedezésére. Sütő András nem fogadta el Katona Ádám érvelését, hogy az összeget könyvkiadásra kell fordítani. Ugyancsak nem ért egyet azzal, hogy Udvarhely megyét most vissza kell állítani, mert az egyetlen magyar várost is elrománosítanák, ezt jelzi Csíkszerda és Sepsiszentgyörgy példája is. Mindezek miatt Sütő András lemondott az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület tiszteltbeli elnöki tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1995. január 5.

Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-557




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék